Bejelentés







MAGYAR TÖRTÉNELEM - Misoga Site

MENÜ

Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek.
+
Ingyenes tanulmány:
10 megdöbbentő ok, ami miatt nem megy az angol.








Keresés a honlapon



Üzenőfal


Név:

Üzenet:



Hírek
Ősmagyar hazák

Elindítottam egy történelmi sorozatot a magyarság történetéről, kizárólag már megjelent történelmi írásokból. Remélem a dokumentumok - melyek oktatási célból lettek felhelyezve az oldalra - minden látogató számára kielégítő adatbázissal fog szolgálni. (Misoga)

tovább >>



Szavazás


Linkek



Végleges leszámolás Szalánnal

A magyarok folytonos terjeszkedése Szalánt nagy aggodalomba ejtette s így a görög császárt és a bolgár fejedelmet segélynyujtásra hívta fel. Ennek folytán Tételnél (Titel) nagy görög és bolgár seregek gyülekezének, mire Szalán követte útján azt üzente Árpádnak, hogy az ő földjét „hagyja el és induljon haza szülötte földjére”. Erre Árpád és nemesei a következő választ küldték Szalánnak: „A földet mely a Duna és Tisza között fekszik, és a Duna vizét, mely Regensburgtól Görögországba foly, pénzünkön vettük meg akkor, midőn új emberek voltunk s árául küldtünk 12 fehér lovat és egyebeket s akkor ő maga is földje jóságát dicsérve, küldött egy nyaláb fűvet Alpár homokjáról és 2 kulaccsal a Duna vizéből. Ezért azt parancsoljuk uratoknak, Szalán vezérnek, hogy földünket elhagyva, takarodjék rögtön a bolgárok földjére, ahonnan ősapja, a mi ősapánk Attila király halála után kiszállott volt. Ha pedig ezt nem teszi, tudja meg, hogy mi ellene azonnal hadra kelünk.* Erre a magyar sereg haladék nélkül át is kelt a Zagyván és a Teteuetlen (Tetétlen) halom mellett a Tiszáig harckész helyzetbe vonult fel. Miután minden rendbe jött, a hadak a Tisza partján menve, Alpár elé értek. Ekkorára Szalán is csatasorba állította seregét „és mivel mindkét sereg egymáshoz közel éjtszakázott, egyik sem mert egész éjjel aludni, hanem lovaikat nyergelve, kézentartva virrasztanának. Hajnalhasadtakor Árpád buzdító szavakat intézett vitézeihez, mire Lélu (Lél) azonnal kürtjébe fúva, Bulsu (Bulcs) pedig zászlót emelve, a két sereg összecsapott egymással. A csata folyamán a magyarok csakhamar fölülkerekedének és a görögök és bolgárok közül sokan elestek”. Szalán, „midőn övéit a harcban hanyatlani látta, futásnak eredt, s hogy életét megmentse, Bolgár-Fejérvárba (Belgrád) sietett. A görögök és bolgárok nagy része a Tiszába szorult és ott vesztette életét”. Anonymus túlozva azt állítja, hogy „alig maradt meg közülök néhány, kik császárjuknak póruljártukról hírt vigyenek”. Azt a helyet, ahol a bolgárok elvesztek, Görög-révnek nevezték el. Árpád és vitézei a nyert diadal után a Tisza mentén dél felé haladva, a Maros beömlésétől északra fekvő Kurtueltou (Körtvélytó) magasságáig nyomultak előre „és ott maradának a Gemelseu (Gyümölcsény) erdő mellett 34 napig”.* Megjegyzés: E hosszú pauzához érve, egyidőre elbúcsúzunk Anonymus krónikájától, mert ehelyütt néhány oly adatot kell közbeiktatnunk, amikről a Névtelen jegyző egyáltalában meg sem emlékezik. Mielőtt azonban ezt megtennők, ki kell emelnünk az alpári csata döntő fontosságát a magyarok szempontjából, mert ha abban ők lettek volna a vesztesek, nagyon valószínű, hogy a körülöttük levő összes szomszédok vérszemet kapva, minden oldalról ellenük indultak volna és nagyon kétséges, vajjon Árpád hadai ennek a túlerős koncentrikus támadásnak ellenállhattak volna-e s nem kellett volna-e tényleg szégyen-szemre újból a Havaserdő mögé visszahúzódniok. Hogy ott, a halicsiak, lodomérok és kieviek közepette mi várt volna szegény elődeinkre, azt könnyen elképzelhetjük. Ezért amíg magyar él e földön, hálás tisztelettel kell a nemzet minden hű fiának az alpári remek diadalra visszaemlékeznie. Ez a visszaemlékezés azért lehet a rendesnél sokkalta szebb, dicsőbb és felemelőbb, mert ez a gyönyörű diadal közvetlenül Árpádnak, a nagy honszerzőnek és honalapítónak nevéhez fűződik. Már magában véve ez a körülmény is az ő nagyratermettségét bizonyítja. Az eddigi kisebb jelentőségű hadműveletek és csaták vezetését a nemzet legfőbb vezére bátran alárendeltjeire bízhatta, de már ezt a döntő fontosságú, élet-halálharcot jelentő nagy csatát neki magának kellett vezetnie! A csata lefolyásáról csak nagyon keveset tudunk, de természetesen az Anonymus szolgáltatta adatokból is világosan kitűnik, hogy Árpád hadainak egyrésze valószínűleg Szalán baloldalába, majd hátába került, miáltal annak serege teljesen a Tiszába szoríttatott. Ez tehát arról tanuskodik, hogy e napon a magyarok részén nemcsak a csapatok magatartása, hanem a vezetés is minden tekintetben kifogástalan és elsőrendű volt.

Forrás - Bánlaki József: A magyar nemzet hadtörténelme




Szólj hozzá

Név:
E-mail címed:
Az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:
Milyen nap van ma Magyarországon?












Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!